Az „ösztönös agyfélteke” az agy két fő részének, az agy bal félteke és az agy jobb félteke közötti különbségek megértésére használjuk. Általánosságban elmondható, hogy az agy két féltekéje különböző funkciókat lát el és különböző módon működik. 

Az „ösztönös agyfélteke” kifejezést a jobb agyfélteke szerepére utal, amely gyakran összefügg a gyors reakciókkal, az érzelmi feldolgozással és az intuitív gondolkodással. A jobb agyfélteke részt vesz az érzelmi folyamatokban, például a félelem, fájdalom, az öröm és a szomorúság feldolgozásában is. Emellett a jobb agyfélteke szerepet játszik a beszédértésben és a beszéd produkciójában is, legalábbis a többségben lévő balkezes embereknél.

A jobb félteke gyakran kapcsolódik a térbeli feldolgozáshoz, a kreativitáshoz, az arcfelismeréshez és a művészi képességekhez. A jobb félteke az általánosabb kontextusok és összefüggések felismerésében is kulcsszerepet játszik.

A „próbálkozó agy” kifejezés arra utal, hogy az agy különböző kognitív folyamatokat végez, hogy megoldást találjon vagy problémákat oldjon meg. Ez az „agyi kísérletezés” folyamata, amely során az agy különböző lehetőségeket és megközelítéseket vizsgál annak érdekében, hogy hatékonyan és hatékonyan reagáljon a környezetre.

Az agy kísérletező természete számos kognitív folyamathoz kapcsolódik, például az emlékezet képzéséhez, a tanuláshoz és a kreativitáshoz. Amikor az agy új információkat vagy kihívásokat észlel, különböző stratégiákat alkalmazhat azok kezelésére. Ezek a stratégiák lehetnek főként az eddigi tapasztalatokon alapulnak: “ezt úgy csináltam, hogy…”. Minél idősebb az ember, annál több “élmény” alapú megoldást használ. A gyermekek ösztönösen oldanak meg helyzeteket, az érzelmeiket előtérbe helyezve, ezt mutatva. Felnőttként egy-egy ilyen tapasztalati megoldás stresszének feloldásával új kapukat nyithatunk a problémáink kezelésére.

Fontos megérteni, hogy az agy kísérletező jellegű működése nem mindig tökéletes vagy azonnal sikeres. Néha az agy különböző megközelítéseket kipróbál, amelyek közül néhány lehet hatékony, mások pedig nem. Azonban ez a kísérletező folyamat hozzájárul ahhoz, hogy az agy alkalmazkodjon és tanuljon az új helyzetekhez és kihívásokhoz.

Fontos megérteni, hogy az agy két féltekéje közötti megosztás nem egészen olyan egyértelmű és kizárólagos, mint ahogy azt néha ábrázolják. Sok feladat és folyamat esetében mindkét félteke együttműködik, és a folyamatok közötti átfedések és együttműködések nagyon gyakoriak.