Fogantatás előtti stressz és szorongás befolyásolhatja a fogantatás esélyét. Az édesanya és az apuka érzelmi állapota ugyanolyan mértékben lehet hatással a fogantatás előtti időszakban is, mint például az életmód vagy a környezeti tényezők. Néhány olyan tényező, amelyek kapcsolatba hozhatók a fogantatás előtti stresszel:
- Életmód és egészség:
- Egészségtelen életmód, például dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, alacsony vagy magas testsúly, és a nem megfelelő táplálkozás mind befolyásolhatják a fogantatás esélyeit és az egészséges terhesség kezdetét.
- Pszichológiai tényezők:
- Szorongás, depresszió vagy más pszichológiai stresszforrások, beleértve a munkahelyi stresszt vagy párkapcsolati problémákat, befolyásolhatják a fogantatásra való képességet.
- Anyai életkor:
- A nők biológiai órája szintén szerepet játszik. Az idősebb édesanyák esetében a fogantatás előtti stressz lehet, hogy növeli az esélyt a fogantatási nehézségekre.
- Párkapcsolati stressz:
- A kapcsolati problémák, a kommunikációs nehézségek vagy más párkapcsolati stresszforrások is befolyásolhatják a fogantatást.
- Munkahelyi stressz:
- Magas stresszszint a munkahelyen, különösen ha a munka követelményei és a munkahelyi környezet kedvezőtlenek, negatívan befolyásolhatják a fogantatási esélyeket.
A fent felsorolt 5 faktorból 3 már a pszichés állapotról és a stresszről szól. Ezek oldásával jócskán növekedik az esélye annak, hogy a vágyott magzat megérkezhessen, a fogantatás megtörténjen.
Ezek a faktorok vizualizációval és a stresszélmény megkeresésével hatékonyan kezelhetők.
Ha egy nő nem várja a magzatot, de a párja szeretne gyermeket, az későbbi gyermekágyi depresszió lehetőségét is nagyban felerősíti. Pedig az Anyaságtól való félelem, elutasítás lehet egy gyermekkori anyai trauma eredménye is, mely még feldolgozatlan. Ebben az esetben akár a párkapcsolat is kockán forog és a későbbiekben a gyermek nem tud teljes biztonságban fejlődni.
Ezeket a stresszfaktorokat a kineziológia eszköztára hatékonyan tudja kezelni és oldani.
